Bejárat, földszint

A lány megrázta a fejét.
- Inkább csak szeretnék egyedül lenni egy kicsit, ha megérted uram.- Hajtott fejet, majd még mielőtt bárki bármi mondhatott volna kirohant az ajtón.
- Nem kellene utána menni?- Kérdeztem Lanc-ot s megöleltem.

-Értem.-válaszoltam Mirandának,majd miután elment és Lucy átölelt elmosolyodtam.- Örülök,hogy minden ilyen kellemesen végzödött.
Te jól vagy?-kérdeztem a karjaimba zárt hölgyet.

Egy ideig csak figyeltem csendben, majd fejemet Lanc mellkasára hajtottam.
- Nem.. egyáltalán nem vagyok jól.- Suttogtam a mellkasába, miközben könnyek potyogtak végig az arcomon.
- Meghalt... az a vámpír megölte az édesanyámat miattam.- Zokogtam hangosan és kétségbeesetten bújtam Lanc-hoz.

-Ne emézd magad.-mondtam miközben Lucy hátát simogattam.-Azért tette,hogy rajtad keresztül fájdalmat okozzon nekem is.
Miközben éreztem,hogy rázza a zokogás,szorosabban öleltem magamhóz és ringatni kezdtem.

- Annyira fog hiányozni.- Suttogtam és könnyeimet törölgetve felnéztem kedvesemre.
- Nem szeretnék most egyedül maradni. Itt maradsz velem?- Kérdeztem és szemébe néztem. Reméltem, hogy igent fog mondani, mert ellenkező esetben egészen biztos valami hülyeséget csinálnák magammal.

-Persze,hogy veled maradok.-válaszoltam.-De mit csináltál volna,ha nemet mondok?-kérdeztem mosolyogva,majd ölbe kaptam és elindultam vele a fürdőszobába.

- Nem tudom.- Suttogtam és szorosan a kezeimet a nyaka köré tekertem. Szívem még mindig úgy dörömbölt a mellkasomba, mintha ki akarna ugrani és az a tudat, hogy soha többé nem látom édesanyámat mindennél jobban fájt.
- Szeretlek..- Suttogtam a fülébe.

-Én is téged.-suttogtam vissza,majd amikor a fürdőbe értünk letettem a földre és lassan vetköztetni kezdtem.
-Egy kis forró fürdő jót fog tenni.-mondtam.-Segit ellazulni és más dolgokkal foglalkozni. Vagyis nekem mindig segitett.

Mikor letette megálltam előtte és csendben álltam, úgy figyeltem, hogy mit csinál. Mikor felvázolta, mint is tervezett egy apró mosolyt villantottam rá, majd finoman megfogtam a vállát és magamhoz húztam. Hosszan tapadtam ajkaira és megcsókoltam. Érzékien és szenvedélyesen.

-Hát én csak fürdésre gondoltam.-válaszoltam Lucynek amikor sikerült kibontakoznom a csókból.-De ez sincs ellenemre.
Lassan lesimitottam róla a maradék ruháit,majd lassan kezembe vettem gyönyörű kebleit és játszani kezdtem velük.
Lassan kezdtem felszitani Lucyben a szenvedély lángját és vártam,hogy mit fog reagálni.

- Ne..- Toltam el a kezét a melleimről és két kezem közé fogtam az arcát és a homlokomat az övének szorítottam.
- Ne haragudj, de most nem vagyok rá képes.- Suttogtam és még egyszer megcsókoltam. Aztán elléptem mellőle és beálltam a zuhany alá. Magamra nyitottam a forró vizet és hagytam, hogy mindent lemosson rólam.

-Rendben.-válaszoltam,majd leültem a zuhany mellett a földre és halgattam a víz csobbogását.
-Kérlek mesélj nekem a családodról.-mondtam és várni kezdtem mit fog mondani.

Egy ideig hallgattam, majd mély levegőt vettem.
- Nos.. négy bátyám van. Mindegyikőjük jó sok évvel idősebb nálam. A szüleim az itteni tündérklán vezetői, vagy is a királya és a királynője.- Válaszoltam, majd levettem a samponos flakonomat a polcról és elkezdtem hajat mosni.
- Édesanyám a négy bátyám születése után már feladta a küzdelmet, hogy valaha is leánygyermeke fog születni, aztán.... még is becsúsztam. A királyi vérvonal a tündéreknél kicsit másabb, mint általában. Mivel a vámpír társadalom megtizedelte a nőket a klánban nagyon fontosnak találták, hogy egyetlen tiszta vérű nőt se bánthassanak. Édesanyám pedig egy volt a tiszta vérűek közül. A klánunkban csupán hét darab tiszta vérű tündér van, aki már rendelkezik gyermekkel, azonban egyikük se lány.- Meséltem, majd miután megfürödtem és kiöblítettem a hajamat elzártam a csapot.
- Így a klánban egyedül egy nő van, aki még mindig tiszta vérű és gyermektelen.- Léptem ki a zuhanyfülkéből és magam köré tekertem egy törölközőt.
- Az az egy, pedig itt áll előtted.- Léptem Lanc elé.

-Szóval a bátyáid azért nem örülnek,hogy egy vámpírral jársz.-válaszoltam Lucynek, miután végighallgattam a családja történetét. És mi lesz akkor, ha esetleg neked nem tisztavérű útodód születik?

- Az nem fordulhat elő velem.- Válaszoltam, majd behunytam a szemeimet és az alsó ajkamba haraptam.
- Nekem sose lehet gyermekem.- Vontam vállat és elindultam kifelé. Igyekeztem kerülni a tekintetét és kíváncsian vártam, hogy mit reagál.

Lucy szavaitól kicsit megrökönyödtem,majd mikor elindult kifelé lassan utána sétáltam.
-Miért mondod ezt?-kérdeztem.-Miért ne lehetne gyereked?

Megálltam egy pillanatra, majd szembefordultam Lanc-al.
- Nem vagyok termékeny képes.- Vontam vállat egyszerűen aztán odasétáltam a szobámhoz és leültem az ágyamra.
- Vannak ilyen tündérek kik nem képesek...- Motyogtam, majd elterültem az ágyamon és a plafont kezdtem nézni.

-Hát sajnálom.-válaszoltam,majd utána sétáltam és leültem az ágya szélére. Lassan felényújtottam a kezem és amikor elértem kezét a kezembe zártam.
-Tudnod kell,hogy én akkor is szeretlek akár milyen vagy.

- Ne sajnáld! Én se teszem!- Néztem rá, majd finoman megcsókoltam és magammal húztam az gyára őt is.
- Így végül is sose kell attól rettegnem, hogy esetleg bekapom a legyet.- Mosolyogtam és lehunytam a szemeimet. Az igazat megvallva sose zavart, hogy meddő vagyok, de most... valahogy nem örültem neki...
- Ah.. még mindig hányingerem van..- Suttogtam és jobbnak láttam ha felülök. Fáradt voltam, és émelyegtem...

-Tudok valamit segiteni?-kérdeztem amikor láttam,hogy Lucy rosszul érzi magát.-Jó lenne,ha valamit tehetnénk azért,hogy a múlt dolgai megváltozzanak.

- Nem, nem tudsz, majd elmúlik.- Simogattam meg az arcát aztán finoman megcsókoltam.
- A múlton pedig nem tudsz változtatni.- Sóhajtottam, majd levettem magamról a törölközőt és finoman bebújtam a paplan alá. Nem volt annyi erőm, hogy felöltözzek, de valahogy kellemes érzés volt, ahogy az ágynemű hozzáért a testemhez. Nagyon is jó!
- Búj ide mellém!- Kértem Lanc-ot.

Amikor megkért,hogy bújjak mellé az ágyba,lassan levettema maradék ruháimat és lefeküdtem mellé.
Betakaroztam és magamhóz húztam szerelmem testét. Fejét a vállamhóz húztam és simogatni kezdtemaz arcát.
-Szeretlek és senki és semmi nem állhat közénk.

- Én is szeretlek.- Válaszoltam és finoman megcsókoltam a vállát, majd lehunytam a szemeimet. Egy kicsit jobban éreztem magamat így, de még mindig émelygett a gyomrom és úgy éreztem, hogy menten elhányom magam. Fogalmam sem volt, hogy miért, hiszen tutira nem kaphattam el semmilyen fertőzést sem...
- Olyan meleg vagy.- Bújtam közelebb kedvesemhez és hagytam, hogy teljesen felmelegítsen.

-Pedig elvileg a vámpírok teste hideg,mint tudod.-válaszoltam,de tudat allatt jól estek a szavai.
Lassan Lucy felé forditottam a fejem és láttam,hogy nagyon sápadt.
-Biztos jól vagy?-kérdeztem,majd mielőtt válaszolhatott volna az ölembe emeltem és kiszálltam vele az ágyból.
-Most pedig elmegyünk a fürdőbe és keressünk valami gyógyszert a rosszúllétedre.

- Nem baj, akkor is nagyon jó meleg vagy.- Suttogtam és amikor elindult velem kifele a fejemet a nyakába temettem.
- Nem akarok gyógyszert bevenni.- Nyöszörögtem és szorosan hozzá bújtam.
- Itt vagy nekem te, nekem az elég gyógyszer.- Duruzsoltam és finoman odatoltam a csípőmet az övéhez, hogy megálljon félúton. Semmi kedvem nem volt bevenni a gyógyszert, de ha őt így tudom csak megállítani, ám legyen..