Bejárat, földszint

Ahogy meghallottam a szavait egy pillanat alatt megálltam és óvatosan leszálltam róla.
- Micsoda?- Kérdeztem döbbenten és magamra csavartam egy takarót. Nem értettem, hogy miért mondd ilyeneket.

-Nem csoda.-válaszoltam Lucy-nek.-Szerintem a vérem miatt elmúlt a meddőséged és terhes vagy.
Amikor magaköré tekerte a takarót én is betakaroztam és úgy néztem rá.

- Az nem lehet..- Motyogtam és kiszálltam az ágyból.
- Lanc mondtam már, nem lehetek terhes. És ezt nem lehet megakadályozni. A petesejtem éretlen, sose fog működni, nem lehetséges, érted?- Kiabáltam, mert utáltam, ha ilyenekről kellett valakivel beszélnem.
- Sajnálom, nem akartam kiabálni, csak. nem lehet.. érted?

-Én értem,de azért szeretném ha elmennél orvoshóz.-mondtam,majd csittitolag a kezére tettem a kezem.-Szeretlek és nem akartalak felidegesiteni.

- Tudom..- Sóhajtottam és leültem az ágyam szélére.
- Nézd ha megnyugtat, akkor holnap elmegyek egy dokihoz, de csak akkor ha velem jössz.- Néztem rá.

-Persze, veled megyek.-válaszoltam,majd visszahúztam magam mellé az ágyba.-Szeretném,ha vissza bújnál és itt feküdnél mellettem. Vagy neked más ötleted van?

- Fáradt vagyok.- Suttogtam és szorosan hozzá bújtam.
- Szeretlek.- Búgtam még oda neki mielőtt elaludtam, majd lehunytam a szemeimet...

*Másnap*

Korán keltem. Még Lanc aludt, így finoman kimásztam az öleléséből, homlokon csókoltam, majd elindultam lefele a konyhába. Út közben belebújtam egy köpenybe és elindultam kávét főzni.

Amikor Lucy elaludt az ölelésembe vontam és én is elaludtam.

Másnap...

Reggel amikor felkelltem,Lucy nem volt mellettem az ágyban. Körbenéztem és megéreztem,hogy a konyha felől kávé illat árad. Lassan kimásztam az ágyból és elindultam a fürdőszobába zuhanyozni és borotválkozni.
Amikor végeztem felvettem egy vékony fehér nadrágot és a konyhába sétáltam.
-Jó reggelt, drágám.-köszöntem Lucy-re,majd leereszkedtem az egyik székre.-Akkor ma elmegyünk orvoshóz?

Nem telt el sok idő. Lanc hamar megjelent az egyik széken, felöltözve, megborotválkozva.
- Szia szívem.- Köszöntöttem és szájon csókoltam.
- Ami azt illeti igen, csak muszáj még egy kicsit ébredeznem.- Nyöszörögtem és az ölébe ültem. Fejemet a vállára hajtottam és mélyen beszívtam az illatát. Istenem.. mennyei volt!
- Hogy aludtál?- Kérdeztem, és fejemet a nyakába temetve vártam a válaszát.

-Köszönöm jól aludtam.-válaszoltam.-Csak az ébredéssel volt bajom,nem volt mellettem senki.
-És te hogy aludtál?-kérdeztem,miközben a háttát simogattam.

- Oh.. ne haragudj.- Csókoltam meg ismét, majd finoman kimásztam az öleléséből.
- Jól, ami azt illeti.- Mondtam, majd két bögrébe kiöntöttem a kávét és a egyiket letettem Lanc elé.
- Hm... gyorsan bekapok egy pár falatot, és utána elmegyek öltözni. Húsz perc és indulhatunk.- Kortyoltam bele a kávémba, majd előkotorásztam valamiket a hűtőből. Letettem őket Lanc elé az asztalra és elővettem két tányért. Készítettem egy pár szendvicset, majd elkezdtem enni.
- És mi van, ha kiderül, hogy igazad van?- Kérdeztem néhány perc néma csend után.

-Ha igazam van akkor elkell döntenni,hogy mit szeretnénk csinálni a gyerekkel éshogy ezt hogy mondjuk el a családodnak.-válaszoltam miközben beleharaptam a szendvicsembe.-Édesapád vajon örülni fog?
-Az biztos,hogy feleségül kérlek és ha minden jól megy végre egy nagy boldog család leszünk.

Végighallgattam Lanc válaszát, majd ismét belekortyoltam a bögrémbe.
- Nem is tudom Lanc. Annyira nem vagyok kész még erre, de.. ha igaz is lenne.. akkor.. nem tudnám elvetetni a picit. csak tudod.. te vámpír vagy, én tünde, szerinted melyikünk vérvonalát vinné tovább?- Kérdeztem és leültem vele szembe.
- Hogy apu mit szólna? Nyilván örülne, bár nem hinném, hogy ez a legjobb idő, hogy közöljem, hogy lehet hogy nagypapa, ha nagypapa lesz.- Válaszoltam és nagyot sóhajtottam.
- Mindenesetre nagyon jó hangzik, de félek, hiszen mi van, ha megint valami őrült vámpír megpróbál megölni engem, vagy esetleg a babát?

-Sose feledd,hogy mielőtt vámpírrá váltam én félig tündér voltam,tehát nagy esély van arra,hogy a pici tündér legyen.-válaszoltam.-És nem hiszem,hogy valaki megpróbálna újra ártani nektek. Ha nagyon múszály visszamegyek Camellotba és Merlin segitségét kérem.

Amint meghallottam, hogy vissza akar menni elöntött a düh.
- Ne merészelj annak a fruskának a közelébe menni, mert én tépem ki a szívét és etetem meg a sasokkal, ha megint megpróbál elvenni tőlem.- Sziszegtem Morgana-ra értve, majd jó magam is meglepődtem a viselkedésemen.
- Ne haragudj. Csak nem szeretném, ha Morgana megint.. önindítózna.- Motyogtam, majd megfogtam a kezét és megcsókoltam.

-Nem Morganahóz mennék vissza,ezt te is tudod.-válaszoltam,majd megcsókoltam én is.-Ha jók a megérzéseim akkor a mai nap után senki nem fog tudni elvenni tőled.

- Tudom, csak.. na..- Dünnyögtem, majd bekapta az utolsó falatot is és megittam a kávém.
- Na akkor gyorsan elmegyek lezuhanyzok és felöltözök, jössz te is?- Kérdezem egy kacér mosollyal, majd elindulok az emeletre. Út közben finoman lefejtem magamról a köpenyt és belépek a fürdőbe.

-Hát én már zuhanyoztam,de mivel ilyen szépen kérsz megyek.-válaszolom Lucynek,majd a nyomában lépkedve belépek én is a fürdőbe. Lassan kilépek a nadrágomból és Lucyre pillantok.
-Na most mi lesz?

Megfordulok, mikor meghallom a hangját, majd megpillantom, hogy nincs rajta nadrág.
- Gyere ide, és megmutatom.- Suttogom, és finoman magamhoz húzom. Ajkaimat az övére tapasztom s kezemmel finoman simogatni kezdem a mellkasát. S bár tegnapi szörnyű tragédia után most valahogy nem tudom abbahagyni. Mintha az egész hormonháztartásom megváltozott volna...

Lucy csókja és kezének vándorlássa a testemen,felforrositja a véremet. Probálok lazzitani és nem a bennem élő ragadózó össztöneire halgatni. Miközben belső harcot vivók magammal, félfigyelek arra,hogy Lucy cselekedettei a lelkem sötét oldalának is tetsznek.
-Drágám,akármit akarsz csinálni,ne hagyd abba.-suttogom és lassan a nyakáhóz hajolok.

Halk hangon nyöszörögtem, amikor megéreztem, hogy Lanc is mennyire akarja, amit én. Kezeimet finoman lecsúsztattam a hasán, egészen addig, amíg meg nem éreztem férfiasságát. Kemény volt, mint a cövek és ez még jobban fokozta a vágyamat. Amikor megéreztem a száját a nyakamnál legszívesebben felkiáltottam volna, hogy harapjon meg, de tudtam, ha megérzem a fogait a bőrömön, menten elélvezek.
- Majd elepedek érted.- Suttogtam a fülébe és megfogtam az egyik kezét. Finoman a lábaim közé csúsztattam pont oda, ahol szerettem volna érezni és tovább simogattam.

Amikor Lucy magáhóz húzta a kezemet,megéreztem,hogy milyen nedves. A simogatásának hatására én is egyre jobban felfokozott állapotba kerültem,ezért a falhóz szoritottam és a behatolás pillanatában óvatosan a nyakába is haraptam.
Éreztem,hogy testén remégés fút át és ez még nagyobb szenvedély felé sodort.

Amikor a falhoz nyomott, majd belém hatolt éreztem, hogy rögtön itt a vég. És amikor belém harapott el is jött. Ezer csillag formájában robbant szét bennem a gyönyör és meg sem tudtam állni, csak hagytam, hadd vegye át a testem felett az irányítást.
- Igen.. Lanc... istenem.- Sikítoztam és szorosan hozzásimultam, hogy könnyebben tudjon belőlem inni. Közben csípőmmel még mindig álló falloszán dolgoztam.

Lucy vére színte dorombolt bennem,majd mikor keveredett bennem újra élettel töltött el. Lucy mozgása a péniszemen egyre közelebb hozta számomra is a véget.
Lassan elengedtem Lucy nyakát és megnyaltam a sebeket,amik azzonal be is zárultak.
-Kérlek,most igyál belőlem te is.-suttogtam Lucy fülébe.-Tedd meg értünk.

Lassan abbamaradt a szívó érzés a nyakamban és meghallottam Lanc szavait a fülem mellett.
- Igen.. annyira szeretném...- Suttogtam, majd finoman kinyitottam a számat és megharaptam a nyakát. Éreztem, ahogy vére lassan a számba áramlik. Az az édes, fűszeres íz, ami leginkább valami isteni borhoz hasonlított. Pár korty után éreztem, hogy ismét a csúcs közelében vagyok. Egyre erősebben szorítottam maghoz Lanc-ot és amikor felértem a csúcsra hangosan felsikítottam az élvezettől.