Hálószoba és vendég szoba.

Amikor Lucy válaszolt,óvatosan a csmpének döntöttem és megcsókoltam az ajkait.
-Most mit szeretne Úrnőm?-kérdeztem,majd miután meghallotam válaszát ovatosan belé hatoltam.
Mikor már teljesen benne voltam a testében a lábait a derekamra húztam és ütemesen mozogni kezdtem benne.

Nyögve válaszoltam a kérdésére, majd mikor belém hatolt halkan felszisszentem. Az elején fájt egy kicsit, de ahogy egyre gyorsabban és ütemesebben mozgott éreztem, hogy a bennem lévő érzés egyre magasabbra repül.
- Lanc... könyörülj rajtam kérlek szépen, mert nem biztos, hogy kibírok majd menni az ágyig. Suttogtam a mellkasába és lassan és hosszan megcsókoltam.

Amikor Lucy könyörögni kezdett,egy kicsit megálltam.
-Ne félj,ha kell vissza viszlek az ágyig.-válaszoltam,majd folytattam kedvesem testének kényeztettését. Amikor éreztem,hogy át esett az első élvezeten,leengedtem a földre és elé térdeltem.
-Most pedig egy kis francia nyelvlecke következik.-suttogtam,majd erősen megnyaltam érzékeny húsát.

Lanc ugyan lassított a tempón egy pár pillanatra, de aztán folytatta. Nem kellett sokáig ügyeskedni, míg elértem ahhoz a ponthoz, ahonnan már nem tudtam megállni. Több millió csillagként robbant fel bennem valami, ami után alig bírtam betelni az édes együttléttel. Mikor letérdelt elém, és meghallottam a szavait kikerekedtek a szemeim.
- Lanc..- Suttogtam, de még mielőtt bármit is mondhattam volna megéreztem nyelve játékát érzékeny bőrömön.
- Jesszusom..- Nyöszörögtem a levegőbe...

Lucy nyöszörgése zene volt füleimnek.
-Csak nincs valami baj,Szívem?-kérdeztem,mikor egy kicsit visszahúzodtam.-Szeretnél talán lefeküdni?
Lassan felegyesedtem és vártam,hogy Lucy döntsön,mit szeretne.

Mikor Lanc ajkai abbahagyták az édes kínzást ajkaimat az övére tapasztottam és úgy húztam magam után ki a fürdőből. Egyenesen az ágyat kerestem, amin még nemrég együtt feküdtünk. Mikor megtaláltam finoman ledöntöttem rá, majd fölé másztam és ajkaimmal a nyakát kezdtem kényeztetni.
- Elképesztő vagy..- Suttogtam, és egyre lejjebb haladtam ajkaimmal. Mindaddig, amíg el nem értem férfiasságát. Büszkén ágaskodott kettőnk között mindaddig, amíg ajkaimmal el nem kezdtem kényeztetni.

Amikor Lucy a szájával kényeztetni kezdett,felnyögtem,majd hagytam,hogy azt tegye velem amit csak akar.
-Igérem,mindent megkapsz tőlem,csak kérned kell.-suttogtam,majd elengedtem magam és teljesen kizártam a külvilágot. Már csak ketten voltunk. Lucy és én.

Ajkaimmal lassan kényeztettem férfiasságát. Azt akartam, hogy ő is annyira felhevüljön, mint én. Egy ideig még ajkaim játékával ingereltem, majd abbahagytam és felálltam. Ajkaimat végigfuttattam a nyakán, egészen ajkaiig. Ott hosszú, forró csókot leheltem rájuk és szorosan hozzá bújtam.
- Tudod, nem hittem volna hogy ezt mondom valaha is, de nem szeretnélek ruhában látni egy ideig.- Suttogtam ajkaiba és kezeimet Lanc nyakai köré fonva szorosan megöleltem. Illata körülölelt és olyan biztonságban éreztem magam, hogy még én magam is meglepődtem. Az érzés, hogy újra érezzem azt a kellemes teljességet egyre erősebb lett benne, és már szinte alig tudtam uralkodni magamon.
- Akarlak! Most azonnal!- Suttogtam a fülébe és óvatosan ráültem még mindig kemény és forró férfiasságára.

Lucy szavai a belsőm egy eldúgott szeglettét is megérintették.
-Én sem akkarlak ruhában látni.-válaszoltam,majd amikor rám ült,kéjessen felsóhajtottam.-Szeretlek szívem.
Amikor már teljesen benne voltam lassan mozogni kezdtem,miközben kebleit simogattam és testét csókoltam.

- Én is szeretlek.- Suttogtam lélegzet visszafojtva, majd finoman ajkaira hajoltam és hosszan megcsókoltam. Éreztem, hogy testemben egyre nagyobb lesz a feszültség, és szinte alig bírtam magamba fojtani a sikolyokat. Mikor azonban nem bírtam már tovább szabad utat engedtem mindennek és csak hagytam, hogy az ár magával vigyen. Mikor minden remegés kifutott testemből Lancx testére hanyatlottam és vártam, hogy ő is eljusson oda, ahol én voltam...

Mikor Lucy a mellkasomra borult, én is elengedtem magam és szabadjára engedtem a testemben levő feszültséget. Amikor véget ért a testem remegése és újra normálisan kaptam levegőt magamhóz húztam Lucyt és simogatni kezdtem.
-Szerinted normális,hogy mióta visszajöttünk Camellotból,mindig az ágyban vagyunk?-kérdeztem.-Nincs kedved elmenni valamerre?

Elmosolyodtam a kérdésén, majd rá néztem.
- Hát, mert amióta visszajöttünk leszúrtak.. és be kell valljam, nem a legjobb érzés.- Mondtam és egy grimaszt vágtam.
- De, miért is ne? Mit szólnál, ha bekapnánk valamit. Kezdek éhes lenni.- Néztem le rá kacéran.
- Szóval, mi legyen?- Kérdeztem és nyomtam egy puszit a nyakára.

-Hát pár dolgot már bekaptál.-válaszoltam mosolyogva,majd egy puszit nyomtam kedvesem homlokára.-Mit szeretnél bekapni?
Mielőtt Lucy válaszolhatott volna,lassan leemeltem magamról és kikeltem az ágyból.
-Mit szólnál, ha a bátyáidat is elhivnánk enni?-kédeztem,az ágy szélén ülve.

- Naa...- Böktem meg a mellkasát az ujjammal, majd felültem én is.
- Azt hiszem rosszul hallottam azt, hogy a bátyáimat is el akarod hívni..- Néztem rá kikerekedett szemekkel. Igazándiból nem értettem, hogy miért akarja a bátyáimat is odarendelni.
- Tudod, nem hiszem, hogy Morduch valaha megbocsájt magának, és nem szeretném, ha kiakadva üldögélne. Szóval mit szólnál, ha hazaugranék hozzájuk, beszélnék vele, és az étterem előtt találkoznánk?- Kérdeztem.

-Rendben.-válaszoltam,majd felkelltem az ágyból és a szekrényemhez sétáltam.-Milyen étterembe szeretnél menni? Elegánsan vagy lazán öltözzek fel?
Miután Lucy válaszolt felvettem a ruhákat, leszaladtam a pincébe és az egyik lánytól akinek nagyjából olyan méretei voltak mint Lucynek kértem egy alkalomhóz illő ruhát. Miután végeztem visszamentem a szobába és Lucy feé nyújtottam a ruhát.
-Szeretném,ha ezt vennéd fel.

- Nekem végül is mindegy.- Válaszoltam, majd mikor eltűnt és visszajött kérdőn néztem rá.
- Úristen, az gyönyörű.- Mondtam kikerekedett szemekkel és elvettem tőle a ruhát. Mosolyogva alaposan szemügyre vettem, majd egy apró puszit nyomtam az arcára.
- Köszönöm.- Suttogtam és egy kacér mosollyal a fürdőbe siettem. Belebújtam a ruhába, eligazgattam magamon, majd kimentem.
- Na, milyen?- Kérdeztem és körbefordultam, hogy minden oldalamat lássa.

-Nagyon jól áll, szívem. Gyönyörű vagy benne.-válaszoltam,majd elindultam felé.-Mennyi idő alatt érsz az étterembe?
Miután Lucy válaszolt elindultunk az ajtó felé, de mielött kiléphettünk volna egy furcsa fény villanásra lettem figyelmes a fegyver szoba felől.-Lucy indulj el én megnézzem mi történt.-mondtam Lucynek,majd elindultam a fegyverszoba felé.

- Köszönöm.- Mosolyogtam Lanc-ra majd egy gyors puszit nyomtam ajkaira és elindultam mellette.
- Sietek, ahogy csak tudok.- Mondtam és egy apró mosolyt villantottam rá. Amikor megpillantottam én is a fényt kérdőn néztem Lanc-ra.
- Ez mi lehetett?- Kérdeztem, de válasz helyett elindult a fegyverterembe. Idegesen ácsorogtam ott, ahol voltam. Két tűz között voltam. Hallgatni akartam Lanc-ra, de féltettem. És az utóbbi győzött. Halkan elindultam én is arra, amerre eltűnt és az ajtó pici résén kukucskáltam be.

Amikor beléptema fegyverszobába, egy furcsa kép fogadott.
Morgana tükre előtt ott állt Merlin és Artur.
-Merlin, Királyom! Hogykerültettek ide?-kérdeztem,majd térdre ereszkedtem Artur előtt.

//Fegyverszoba//

Fél füllel hallottam, hogy Lanc miket mond. Pár pillanatig még csöndben álldogáltam, majd kinyitottam az ajtót.
- Lanc..- Suttogtam halkan és mellé lépdeltem...

//Fegyverszoba//

Ahogy megérkeztünk egyből a hálószobánkba mentem és kibújva a nadrágomból a cipőmből és minden felesleges ruhadarabból, egy pólóban és bugyiban bebújtam az ágyba.
- Ah... azt hiszem ma ki se szállok az ágyból.- Sóhajtottam és Lanc felé fordultam, hogy végig nézzem, ahogy levetkőzik.

Amikor haza értünk Lucy bebújt az ágyba. Lassan én is levetköztem és mellé bújtam.
-Jó ötletnek tünik,de mond csak mit akarsz akkor csinálni?-kérdeztem naivan,majd pajkosan néztem a szemébe.

- Aludni, és hozzád bújni.-* Válaszoltam és amikor csatlakozott hozzám szorosan hozzábújtam.
- Gondolkodtál már, hogy milyenek lesznek vajon a kicsik?- Kérdeztem pár perc néma csend után.
- A bátyáim feleségei mind nagyon szép kisbabákat szültek a testvéreimnek. Szerinted a mi gyerekeink is olyanok lesznek?

Lucy kérdésén kicsit meglepödtem.
- Persze,hogy a mi gyerekeink is gyönyörűek lesznek.-válaszoltam.-Egy ilyen gyönyörű nőnek csak szép gyerekei születhetnek.
Lassan közelebb hajoltam hozzá és szenvedélyesen megcsókoltam.

Viszonoztam a csókját. Hosszan tapadtam ajkaira, miközben kezeim a hajába csúsztak, hogy még közelebb vonjam magamhoz.
- Hát.. nagyon remélem, hogy azért az egyik az apjára üt.- Mosolyogtam lanc-ra, miközben a szemébe néztem.
- El se hiszem, hogy lesz két pici tökmag, akik a mi vérünkből valóak lesznek... Istenem.. belegondoltál, hogy nemsokára egy perc nyugtunk se lesz?- Kérdeztem, aztán elnevettem magam.
- Azt hiszem, gyorsan ki kell élveznünk ezt a nyugalmat.