Bevásárló központ

...

Amint beléptem a bevásárló központba Adam-el a nyomomban felkaptam egy kosarat.
- Na... akkor lássunk neki...- Mosolyogtam a férfira, aki készségesen segített ott, ahol csak tudott. Mindent alaposan szemügyre vettem a sós nasiknál: perec, ropi, sajtostallér. Aztán, amikor kiválasztottam a megfelelőket, áttértem a gyümölcsökhöz és vettem jó sok epret. Már a látványtól összefutott a nyál a számban. Miután ezt is belepakoltam a kosárba, amit ekkor már Adam cipelt gyorsan a joghurtokhoz mentem és meg sem álltam az epres finomságokig. Ezek után még összeszedtem a többi kelléket a sütihez: babapiskótát, tejszínhabot, ebből kicsivel többet is, mint kellett volna. Aztán egyenesen a pénztárhoz lépkedtünk. Közben Adam-el beszélgettünk, így egyáltalán ne volt unalmas a dolog. Sőt, kifejezetten élveztem. Már éppen kifele tartottam, amikor összefutottam a sógornőmmel.
- Úristen Lucy, ezer éve nem láttalak. Mintha.. híztál volna...- Méregetett, én pedig vér vörös lettem.
- Nem híztam.. terhes vagyok....- Köhintettem, mivel biztos voltam benne, hogy ezt az apróságot drága bátyám, Bastian nem említette a feleségének.
- Ezt nem mondod komolyan? Mióta? És én miért nem tudok róla?- faggatott aztán alaposabban végig mért.
- Hát.. már egy.. ideje.. még anya halála előtt megtudtam...- Válaszoltam kissé szomorkásan, mire Adam köhintett párat.
- Ja, igen, nos most mennem kell, sietek haza Lanc-hoz. Bastian-t meg rúgd seggbe helyettem is! A kicsiket meg puszilom! Ja és Kad... remélem azért ellátsz majd tanácsokkal.
- Persze, egyik nap beugrom, ha nem zavarok. Legalább megismerem a .... az apukát..
- A vőlegényemet.- Javítottam ki, aztán rámosolyogtam, nyomtam két puszit az arcára és hazaviharoztam Lanc-hoz.

//Lanc Eliott otthona//